A föld megművelése – a Buddha szellemi képzésének alapjai

Az idézet forrása: Nincs mindig úgy című könyv • Filosz Kiadó

Sunrjú Szuzuki zen mester így beszélt tanítványaihoz:

A legtöbben úgy tanulmányozzuk a buddhizmust, mintha olyasvalami volna, amit már odaadtak nekünk. Azt gondoljuk, hogy az a tennivalónk, hogy megőrizzük Buddha tanítását – mint ahogy az ennivalót tesszük be a hűtőszekrénybe. Amikor aztán tanulmányozni akarjuk a buddhizmust, elővesszük a hűtőből az élelmet. Amikor csak akarjuk, az ott van. A zen tanítványoknak viszont az legyen inkább fontos, hogy miként termesszenek élelmet a földből, a kertből. Mi a földre helyezzük a hangsúlyt.

A jó talaj – ahogy a Buddha mondja

Buddha a hétköznapi, megszokott nézetek eloszlatásával próbált megmenteni bennünket. Általában nem törődünk az értéktelen földdel. Hajlamosak vagyunk rá, hogy a kertben növő dolgok iránt érdeklődjünk, nem pedig a puszta föld iránt. De ha jó termést akarunk, a legfontosabb a föld gazdaggá tétele és alapos megművelése. Buddha tanítása nem magáról az élelemről szól, hanem arról, hogyan kell azt megtermelni, és hogyan kell gondoskodni róla. Buddhát nem érdekelte semmilyen különleges istenség vagy olyasmi, ami már létezik. A föld érdekelte, amelyből különféle kertek nőnek ki. Számára minden szent volt.

Buddha nem gondolta magát kivételes személynek. Olyan próbált lenni, mint a leghétköznapibb ember, egyszerű köntösben, csészével járva alamizsnáért. Azt gondolta: „Azért van sok tanítványom, mert a tanítványok nagyon jók, nem énmiattam.” Buddha azért volt nagyszerű, mert mélyen értette az embereket. Mivel megértette az embereket, szerette őket, és örült, hogy a segítségükre lehet. Azért lehetett buddha, mert ilyen szellemmel rendelkezett.
Nagyon köszönöm.