A jelen pillanat

Ez a jelen pillanat: fény, valódi Önmagad.
E pillanat nem rabság vagy szabadság,
ez a legértékesebb, túl a fogalomalkotáson.

Ez a vászon, amelyre minden kivetül.
Mindig nyugodt, érintetlen és időn kívüli.
Nincs különbség a végső és e jelenlét között.

Ahhoz, hogy e pillanatban légy,
hagyj el minden vágyat,
még annak vágyát is, hogy benne légy!

* * *

Ebben a pillanatban senki sem tud gondolkodni. Mindenkinek vissza kell térnie a temetőben lévő sírokhoz, hogy gondolkodjon. Ez a pillanat a szeretet és a béke pillanata, mégis mindenki elszalasztja.

A gondolat nem más, mint az elmúlt pillanat,
soha nem a jelen pillanat.

* * *

Kutatnod kell: „Honnan erednek a gondolatok?” Elárulom neked, hogyan állítsd meg a gondolatokat: ha egy gondolat felmerül, annak erednie kell valahonnan, nem így van? Menj tehát a gondolat gyökeréhez, oda, ahonnan ered. Ha megtetted, mondd el, ott van-e még a gondolat. Találd meg a jelenlegi gondolat forrását, azét, amely ebben a pillanatban bukkan fel. Ahogy a hullám az óceánból merül fel, találd meg, honnan ered az, ami most éppen az elmédben van – bármi legyen is az. Mondd el nekem!

Ha nem tudod megfékezni a gondolatokat, csak hagyd felmerülni őket!
Ha megjelenik egy gondolat, ne rohanj utána!
Felmerül, marad egy ideig, majd eltűnik.
Figyelned talán könnyebb lesz, mint megállítanod.

Ha bármilyen gondolat felmerül, kezeld úgy, mint egy feléd tartó autót. Ha elhalad melletted, nem rohansz utána, ugye? Hasonlóképpen, hagyd a gondolatot felmerülni, hagyd maradni, és hagyd elmenni. Nem maradhat egy pillanatnál tovább, hiszen ott várakozik mögötte egy másik. Ebben a pillanatban nincs gondolat. Csak a legutóbbiban. Mire gondolsz ebben a pillanatban?