Amikor a vizek megváltoztak – szúfi történet

Kategória: Könyvrészletek, Tanmesék | 0

Az idézet forrása: Dervistörténetek című könyv • Filosz Kiadó

Íme egy régi szúfi történet:

víz galamb

Egyszer Khidr, Mózes tanítója figyelmeztette az emberiséget, hogy egy bizonyos időpontban a világ valamennyi vize eltűnik majd a föld színéről, kivéve, amit megfelelő módon elraktároznak belőle. Ezután minden megújul majd, és más vizek érkeznek, amelyek tébolyodottá teszik az embereket.

Csupán egy ember értette meg a jóslat értelmét. Ez az ember vizet gyűjtött, talált egy biztonságos helyet, ahol elraktározhatta, és várta, hogy megváltozzon a víz.

A megjósolt időpontban a folyók nem folytak tovább, a források kiapadtak, az ember pedig, aki megfogadta a tanácsot, a menedékhelyére húzódott, és attól fogva csak a félretett vízből ivott.

Amikor biztonságot adó menedékéből látta, hogy a vízesések ismét zubogni kezdenek, visszatért a többi emberfia közé. Ám azt tapasztalta, hogy már egészen másféle módon gondolkodtak és beszéltek, mint annak előtte; ugyanakkor nem emlékeztek rá, mi történt, miként arra sem, hogy figyelmeztették őket az eseményekre. Amikor az ember megpróbált beszélni velük, rájött, hogy őrültnek hiszik, és nem megértést, hanem rosszindulatot vagy szánalmat tanúsítanak iránta.

Az ember kezdetben egy kortyot sem ivott az új vízből, inkább mindennap visszatért a rejtekhelyére, hogy saját készleteiből éljen. Végül azonban úgy döntött, iszik az új vízből, mert képtelen volt elviselni a magányt, hogy mindenki mástól különbözően él, viselkedik és gondolkodik. Ivott az új vízből, és olyan lett, mint a többiek. Végül megfeledkezett saját vízraktáráról is, embertársai pedig úgy kezdtek rá tekinteni, mint egy tébolyultra, aki csodálatos módon visszanyerte józan eszét.

Kommentár

Ez a szúfi történet a legendák révén újra és újra Dzún-Núnhoz, az Egyiptomihoz (megh. 860) kapcsolódik, amelyet sokszor a szabadkőművesség egyik ágával is összefüggésbe hoznak. Tény, hogy Dzún-Nún az egyik legkorábbi alakja volt a malámatí dervisrendnek, amelyről a nyugati tudósok gyakran állítják, hogy megdöbbentő hasonlóságokat mutat a szabadkőműves páholyokkal. Dzún-Nún állítólag megfejtette az egyiptomi hieroglifák jelentését is.

Ez a változat Szajed Szabir ‘Alí-Sáhtól, a csistí rend egyik szentjétől származik, aki 1818-ban halt meg.