Az egyetlen igaz vágy

Az idézet forrása: A szabadság folyója című könyv • Filosz Kiadó

Gangaji gondolatai az igaz vágyról

Gangaji: Az igaz vágy az Istennel való egyesülés vágya, az igazság iránti vágy és a szenvedés megszüntetésére irányuló vágy. Az igaz vágy a gyökere minden eltorzult és nem helyénvaló vágynak.

Ha az Igazságért lángoló szenvedélyt nem ismerjük fel, a valódi szenvedély mindenféle eltorzult utánzata jelenik meg, ami szenvedéshez vezet. Ilyenek például a mohóság, a gyűlölet, az érzékiség és az irigység jól ismert szenvedélyei.

Légy őszinte magadhoz! Kíméletlenül őszinte. Tedd fel magadnak a kérdést: „Mit akarok?”

Szabad akarsz lenni? Valóban fel akarod ismerni az Igazságot? Ha csak kellemes szellemi magaslatokra vágysz időnként, természetesen akkor is itt a helyed. Ez olyan, mintha csak a lábujjadat mártanád bele az óceánba. Nagyon jó érzés, az óceán pedig nem bánja, ha csak a lábujjadat dugod bele. Ugyanakkor lehetőséged van rá, hogy teljesen elmerülj az Igazság óceánjában – annak reménye nélkül, hogy újra felbukkanj belőle. Merülj le, és nézd meg!

                                                                                                                ***

Kérdező: Azt hallottam tőled, hogy minden vágyamat oltsam a szabadság iránti egyetlen vágyba.

G.: Igen, ez így van. A szabadság az igaz vágy.

K.: Mit kezdjek én ezzel?

G.: Mit „kezdjél” vele?

K.: Tegyek vele valamit?

G.: Ha minden vágyadat ebbe az egyetlen vágyba sűríted, majd az tesz veled valamit. A szabadság hatalmas. Lehetetlen, hogy bármit is tegyél vele.

Akinek képzeled magad, az a szabadság felfedezésével megsemmisül. Akinek hitted magad, nem létezik többé. A te, ahogyan azt elképzelted, nem létezőként tárul majd fel előtted. Csak Az marad.

Ne képzeld, hogy valamit is tehetsz a szabadsággal! Ez az elképzelés az egocentrikus elme önteltsége. Olyan ölelésben lesz részed, hogy ott a „te”-nek még a gondolata sem marad. A szabadság nem olyasvalami, amivel bármit is „tenni” lehet. Minden mással lehet „tenni” valamit. Úgy tűnhet, mintha az elme ereje tenne valamit valamivel, de a valódi felismerésben az elme forrása elfogyasztja az elme minden erejét.

Ez az isteni „lakoma” nem egyéb, mint az, hogy az isteni belakmározza a lelket.

Add át magad! Engedd, hogy Isten úgy fogyasszon el, ahogy Neki tetszik!

Szólj hozzá!