A béke átalakító hatása

Az idézet forrása: Elengedés című könyv • Filosz Kiadó

David R. Hawkins tapasztalatai a béke átalakító erejéről:

David Hawkins imája.

A mélységes béke pillanatait mindannyian megtapasztaltuk már, midőn úgy tűnt, hogy az idő és vele a világ hirtelen megáll, és mi kapcsolatba kerülünk a Végtelennel. Az elmúlt években számos könyv jelent meg halál közeli élményekről. Ez az élmény olyan emberekkel történt meg különféle körülmények között, akik a halálukat követően visszatértek a testükbe. Jellemző, hogy a tapasztalat után az életük gyökeresen megváltozott, és ők maguk sosem feledik azt. A világlátásuk, a világ jelentősége és az abban betöltött személyes szerepük is teljesen új irányt vett.

A Kék Hold völgye című filmben a főhős hiába tér vissza a világba, a Shangri Lában tett látogatása után, már teljesen másképp látja azt. Mindennél jobban vágyik Shangri Lába, a béke állapotának birodalmába. Amint megjelenik bennünk a béke, többé nem vagyunk a világ áldozatai, és nem állunk a hatása alatt sem úgy, mint egykor, mivel megpillantottuk a világ és önnön valónk igazságát.

Kitartó önátadással, egyre gyakrabban kezdjük átélni a béke ezen állapotait, amelyek időnként egészen elmélyülnek, és egyre tovább tartanak. Amint a felhőket eltávolítottuk, felragyog a nap, és felfedezzük, hogy mindvégig a béke volt a valóság. Az önátadás az a mechanizmus, amely felfedi létezésünk igaz természetét.

Ha valaki a béke ezen állapotában van, akkor a kineziológiai tesztje erős lesz, és semmi nem gyengíti őt el, legyen az mentális, érzelmi vagy fizikai hatás. Felhagyunk azzal, hogy a testet saját énünkként azonosítsuk. Az hogy vajon a fizikai betegségek meggyógyulnak-e vagy sem, már teljességgel lényegtelen, mivel értelmét veszti a fizikai lét felett érzett aggódás.

A belső békével hatalmas erő jár együtt. A tökéletes béke energiamezeje megrendíthetetlen, és aki erre magában rálel, azt többé nem lehet sem megfélemlíteni, sem irányítani, sem befolyásolni, sem pedig programozni. Ebben az állapotban a világ fenyegetéseivel szemben sebezhetetlenek vagyunk, mivel úrrá lettünk a földi léten. Ha a béke állapota megszilárdul, a hétköznapi értelemben vett emberi szenvedés sem lehetséges többé, hiszen a sérülékenység alapját teljes mértékben elengedtük.

A csendes áldás

Úgy mondjuk, hogy aki a béke állapotát elérte, az „megvilágosodott”, és a Kegyelem állapotát élvezi. Ebben az állapotban, illetve azon túl találjuk az illumináció és az igazságra ébredés különböző szintjeit, amelyekről a misztikusok, a bölcsek, a szentek és az avatárok beszámoltak.

Csendes, szavakkal kimondhatatlan jótétemények kísérik azt, ha egy megvilágosodott ember jelenlétében tartózkodunk. Hagyományosan ők a magas szintet elért spirituális tanítók, szentek vagy bölcsek, akiket a keresők akár hosszú utazások árán is meglátogatnak azért, hogy fizikailag is az energiamezejük jelenlétében időzhessenek. A hívek és a keresők a tanító magas rezgésű aurájának csendes áldásában részesülnek, amit úgy is szoktak nevezni, hogy „a nem-elme átadása”, „a guru kegyelme” vagy „a tanító áldása”. Ezen átadás magától történik, és nem személyes jellegű. A végtelen béke a tanító vagy a szent energiamezejéből magától, feltételek nélkül sugárzik. Az energia átadását volt hivatott szimbolizálni az is, amikor a Buddha egy virágot nyújtott át az egyik tanítványának. Ha csak egyszer is találkozunk egy olyan nagy tanítóval, aki ezt az energiát ragyogja, örökre megváltozunk. A legüdvözítőbb, ami történhet velünk, az, ha lehetőségünk nyílik egy nagy tanító jelenlétében időzni, mert a fizikai közelség révén lenyomat képződik bennünk a béke és a teljes önátadás állapotának rezgéseiről. E felébredett állapot csendes átadása egy olyan nem verbális energetikai jelenség, amelyet sem a logika, sem a nyelv nem korlátoz. A tanító aurájában lévő rezgés közvetítőként működik, amely elősegíti a kimondott szavak megértését. Ám az elhangzó szavak helyett mégis az energia az, ami a fejlődésünkre nézve jótékony hatást fejt ki. A csendes áldáson keresztül a magas szintet elért tanítóból vagy szentből sugárzó energia egybeolvad az auránkkal, az agyműködésünkkel és az egész lényünkkel.

Az emberiség annak köszönheti az életben maradását, hogy a béke ezen energiája kisugárzik a világba. Ha ez az energia nem ellensúlyozna, az emberiség már réges-rég elpusztította volna önmagát. Éppen ezért szolgálja saját fejlődésünk az emberiség egészét. Oltalmazó jelenlétté leszünk a világban azzal, ha elérjük magunkban a szeretetteljesség és a béke magasabb állapotait.