Ahol a könyvek barátra találnak...
Feljegyezték, hogy egy ízben a következőt kérdezték Srí Ramanától: „Miért nem volt hajlandó válaszolni a Buddha a halál utáni élet mibenlétét firtató kérdésekre?” Bhagaván így felelt: „Talán jobban érdekelte az a valódi feladat, hogy az embereket az Ön-felismerés felé vezesse, … Folytatás
Amikor a Hatodik Pátriárka Baolin kolostorába érkezezett, jöttének híre eljutott a tartomány kormányzójához és hivatalnokaihoz is, akik meg is keresték õt azzal, hogy jöjjön ki velük a városba, és az ott található tanítócsarnokban tartson egy nyilvános dharma-beszédet. A mester, … Folytatás
Tanítványaim gyakran kérnek tanácsot elszigeteltségük és magányuk enyhítésére. Az ellenszer nem feltétlenül a társasági élet. Úgy érzem, hogy ez a kérdés külön figyelmet érdemel, mivel a magány szoros kapcsolatban van a lélekerő elvesztésével. Manapság emberek milliói kerülhetnek virtuális kapcsolatba egymással, … Folytatás
Minden ember gyógyulásának és növekedésének megvan a maga ideje. Fontos, hogy nyitottak legyünk a magunk és mások szenvedéseire, tökéletlenségeire, és ne várjuk, hogy a gyógyulás előírt menetrendet kövessen. Amikor egy szeretett személynek fáj valamije, természetesen mindent megtennénk, hogy enyhítsük a … Folytatás
Nincs jobb védelem, mint a határtalan szent tér, a végtelen tudatosság és az eredendő melegség menedéke. Minden külső menedék végső soron megbízhatatlan. Ha a pénzben vagy az anyagi javakban keresünk menedéket, az nem óv meg bennünket a fájdalomtól vagy a … Folytatás
Ahhoz, hogy az elemek a leginkább hasznunkra váljanak, teljesen jelen kell lennünk, amikor természetes környezetben találkozunk velük. Amikor azonban kapcsolatot keresünk a világegyetem terességével, elevenségével és melegével, kényelmetlenül érezhetjük magunkat, vagy az elménkben zajló fecsegés zavarhatja meg a kapcsolat teljességének … Folytatás
A lélekerő visszanyerése gyakorlat azzal kezdődik, hogy elismerjük: valami hiányzik az életünkből, megismerjük az elemeket és kölcsönhatásaikat, majd ezt a tudást arra használjuk, hogy kiválasszuk, melyik elemre van a leginkább szükségünk. Rájöttünk arra, hogy az életerő vagy a jóllét az, … Folytatás
Néhányan elmulasztják azt a lehetőséget, hogy kapcsolódjanak ehhez a nyitottság- érzéshez, azonban a tér elemmel való mélyebb kapcsolat valóban beteljesíti azt. Mások esetleg a tűz elem inspirációját hiányolják munkájukban, vagy a víz elem könnyedségét családi életükben. Mi az, ami hiányzik? … Folytatás
A lélekerő visszanyerése benső munkát igényel. A szokásos reakciónk a zavaró gondolatokra és érzésekre az, hogy félretoljuk őket, vagy eltereljük róluk a figyelmünket. Azonban, amikor a gondolatainkat és érzéseinket elfojtjuk, azok még erőteljesebben törnek felszínre. Sokat nyerhetünk abból, ha észrevesszük … Folytatás
A hagyományos tibeti tanítások szerint a lelkünket ért károsodás életerőnket, vitalitásunkat is csökkenti. A lélekerő elvesztése testi gyengeséghez és betegséghez vezethet. Érzelmileg, energetikailag, lelkileg és szellemileg is hatással van ránk. Szélsőséges esetben akár halálhoz is vezethet. Az elemek kiegyensúlyozatlansága, amely … Folytatás
Valaki azzal fordult hozzám: „Beteg vagyok. Nem vagyok a Dharma hordozója. Nem tudom elviselni az Út gyakorlásával járó gyötrelmeket. Mivel hallottam a Dharma lényegét, egyedül szeretnék élni, elvonulva a világtól, testemet táplálva és betegségemet kezelve, míg meg nem halok.” Ez … Folytatás
Sokan közülünk tudatunk rabszolgái vagyunk. Tudatunk a legádázabb ellenségünk. Megpróbálunk összpontosítani, de elménk elkalandozik. Megkíséreljük feloldani a feszültséget, de a nyugtalanságtól nem tudunk éjjel aludni. Igyekszünk jók lenni a szeretteinkhez, majd erről elfeledkezve önmagunkat helyezzük előtérbe.
Amikor békében időzünk, tudatunk alapja a jelen pillanat. Tudatunkat a légzésre irányítjuk, és azt gyakoroljuk, hogy azon megtartsuk. Észrevesszük, amikor gondolatok és érzelmek zavarnak meg minket, és úgy képezzük magunkat, hogy tudatunkat folyamatosan visszatérítjük a légzéshez. Ekképpen többé nem a zavarodott tudathoz leszünk hűek, mely saját szenvedésének okozója, hanem a szilárd, tiszta és erős tudathoz.
A szenvedés a nem erényes cselekedetből származó karma. A karma „cselekedetet” jelent. Tibetiül ezt úgy mondjuk: le. Hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni a karma dinamikáját azzal, hogy kijelentjük: az egyik dolog a másik okozója. Azonban a karma ennél összetettebb. Minden okozatnak számos oka van.
A meditációs technika első lépése a ráirányítás: tudatunkat a meditáció tárgyára irányítjuk. A meditációra használt egyik tibeti szó a gom, ami annyit jelent: „megismerkedni vele”. A meditációban bemutatkozunk egy tárgynak, és megismerkedünk vele. Bármilyen tárgyat használhatunk: egy kavicsot, egy lángot vagy a testet. Meditációnk általános tárgya – márpedig a tudat állandóan meditál valamin – az „én”.