Csak ennyit érts meg: két Hold van!

Az idézet forrása: Visszatérés a csendhez című könyv • Filosz Kiadó

Dainin Katagiri rosi így magyarázza tanítványainak a gondolkodás meghaladását:

Két Hold

A fogalmak világa olyan, mint egy ház tervrajza. A tervrajz alapján el tudod képzelni, hogy milyen lesz a ház, sőt annak alapján még házat is építhetsz. A tervrajz tehát nyilvánvalóan fontos. De a rajz akkor is csak egy rajz, amiben nem lehet lakni. Az emberek a fogalmak világában vagy kívülálló nézőkké vagy építtetőkké válnak, de a tervrajz alapján nem értik meg, hogy milyen lesz a valódi ház.

Nézhetünk a tervrajzra reményekkel és vágyakkal, állandó gondolkodás és képzelődés közepette. Az ács már sokkal jobban tudja, hogyan is fog kinézni a ház. De még ha el is szegődsz ácsnak, akkor sem lesz lehetőséged rá, hogy abban a házban élj. Ha a házban élsz, rájössz, hogy a fogalmak világa nem tökéletes. A tervrajz nem tökéletes. Sok dolgot felismersz. A háznak egyaránt vannak jó és gyenge pontjai, továbbá ott van még a ház és a lakója közötti nagyon szoros és személyes kapcsolat is. Még ha a fogalmak világa nem is tökéletes, mégis fontos számunkra, mivel nem élhetünk tervrajzok nélkül.

KatagiriEgy másik példa a papír és a tűz kapcsolata. Ha meggyújtod a papírt, talán azt mondod, hogy a papír más, mint a tűz – már ami a fogalmak világát illeti. Teljesen világos, hogy a papírt a tűztől különálló létezőként tudod látni. De valójában mit értünk a papír elégetése alatt? Ha a tűz és a papír közt zajló folyamatot aktív, mélyreható megértéssel nézzük – más szavakkal a tűz és a papír igazi valósága szempontjából –, a kettő nem választható el egymástól, mert a papír tűz, és a tűz papír. De már az is dualisztikus, ha azt mondod, hogy „a papír tűz, és a tűz papír”. Így tehát a tűz-és-papír igazi valósága szempontjából nem választhatod szét őket. A papír egyidejűleg tűz is – és nincs köztük rés. Ezt azonban nagyon nehéz megérteni, mivel hozzászoktunk ahhoz, hogy a világot fogalmakon keresztül látjuk, halljuk és értjük. Bármilyen gyakran is figyelmeztetnek bennünket erre a körülményre, mi ezt többnyire mégis szem elől tévesztjük. Pedig fontos, hogy megértsük.

Van egy történet Gazan zendzsiről, Dógen zendzsi negyedik generációs tanörököséről, aki Keizan zen mesternek volt a tanítványa. Egy napon így szólt Keizan Gazanhoz:

 

– Tudtad, hogy két hold van?

– Nem, nem tudtam – felelte Gazan zendzsi.
– Ha nem érted, akkor nem vagy az utódom.

A történet szerint Gazan zendzsi ezt nagyon komolyan vette, és három éven át állandóan a mestere szavain elmélkedett, teljes összpontosítással.
A „két hold van” azt jelenti, hogy ha látod a holdat fenn az égen, és azt mondod, hogy „egy hold van”, az a te felfogásod. Ez azonban a fogalmak világához tartozó látás, hallás és megértés, mivel a fogalmak világában elsőként mindig magadat említed, és csak utána látod a holdat: én látom a holdat. Mindig van egy elválasztás közted és a hold között. Ezért nincs lehetőség arra, hogy a hold és te csodálatosan áthassátok egymást, túl a fogalomalkotáson és a számítgatáson. Az igazi valóság csodálatos valami, melyben a hold és te felcserélődtök, és létrehoztok valamit. Ilyen az igazi valóság, amelyben élsz. Ilyen az életed. Ismeretlen és felfoghatatlan. Nem láthatod a hold és saját magad igazi valóságát, mert összeolvadtatok, és teljesen felcserélődtetek. Ez pontosan olyan, mint a papír és a tűz közötti kapcsolat. A papírt és a tüzet mindig fogalmakként látjuk, ezért, bár a papír tűz, és a tűz papír, mégsem hiszed el. Pedig nagyon is igaz, mert az igazság világában valami mindig történésben van. Valami állandóan tovább folyik.

Ilyen a rideg és nyers valóság, amelyben élünk. Akár szeretjük, akár nem, valami állandóan folyamatban van. Még ha utáljuk vagy éppenséggel szeretjük magunkat, az sem számít: az életünk így is, úgy is továbbhalad. Folyamatban van, túl az emberi kritikán. Az életünk növekszik, és közben van valami, ami támogatja.

Szólj hozzá!