Hol van az igazi tartózkodási helyem? – Mahárádzs a forma nélküliről

Az idézet forrása: Én Az vagyok című könyv • Filosz Kiadó

Niszargadatta Mahárádzs gondolatai a jelenlétről

Mahárádzs: A kereső az, aki önmagát kutatja. Hamarosan felfedezi, hogy nem lehet azonos a saját testével. Mihelyt az „én nem a test vagyok” meggyőződés annyira megalapozottá válik, hogy többé nem a test számára és nevében érez, gondolkodik és cselekszik, könnyűszerrel fel fogja fedezni, hogy ő az egyetemes lét, tudás, cselekvés, és hogy benne és általa valóságos, tudatos és tevékeny az egész világmindenség.

Ez a probléma lényege. Vagy testtudatos vagy, és a körülmények rabja, vagy pedig te vagy maga az egyetemes tudatosság – és teljesen ellenőrzésed alatt tartasz minden eseményt.
De még a tudatosság – egyéni vagy egyetemes – sem az én igazi tartózkodási helyem; nem vagyok benne, az nem az enyém, nincs benne „én”. Azon túl vagyok, noha nem könnyű elmagyarázni, hogyan lehet valaki sem tudatos, sem öntudatlan, hanem egyszerűen ezeken túli. Nem mondhatom azt, hogy Istenben vagyok, vagy hogy Isten vagyok; Isten az egyetemes fény és szeretet, az egyetemes tanú: én még az egyetemest is meghaladom.

Kérdező: Ez esetben Mahárádzs név és forma nélküli. Mi jellemzi a létét?

Mahárádzs: Vagyok, ami vagyok, sem formával rendelkező, sem forma nélküli, sem tudatos, sem tudattalan nem vagyok. Kívül vagyok mindezen kategóriákon.

Kérdező: Mahárádzs a néti-néti (nem ez, nem ez) megközelítését választja.

Mahárádzs: Nem találhatsz meg a puszta tagadással. Én ugyanúgy vagyok minden, mint ahogy semmi. Sem mindkettő, sem valamelyik. Ezek a meghatározások a Világmindenség Urára érvényesek, nem énrám.

Kérdező: Azt akarja Mahárádzs kifejezni, hogy ő csupán semmi.

Mahárádzs:  Ó, nem. Teljes vagyok, és tökéletes. Én a lét létezősége, a megismerés megismerősége, a boldogság teljessége vagyok. Nem redukálhatsz le engem ürességre.

Kérdező: Ha Mahárádzs túl van a szavakon, miről fogunk beszélni? Metafizikai szempontból egységes az, amiről beszél, nem tartalmaz belső ellentmondást. De amit mond, abban nem találok a magam számára táplálékot. Égető szükségleteimet teljesen meghaladja. Ha kenyeret kérek, Mahárádzs drágaköveket ad. Szépek ezek, nem kétséges, de én éhes vagyok.

Mahárádzs: Ez nem így van. Én éppen azt ajánlom számodra, amire szükséged van: felébredést. Te nem éhes vagy, és nincs szükséged kenyérre. Megszűnésre, feladásra, kiszabadulásra van szükséged. Nem arra van szükséged, amiről azt hiszed, hogy szükséged van rá. A valódi szükségletedet én ismerem, nem te. Vissza kell térned abba az állapotba, amelyben én vagyok – a természetes állapotodba. Bármi mást gondolsz, az illúzió és akadály. Higgy nekem, semmi másra nincs szükséged, kivéve hogy az légy, ami vagy. Azt képzeled, hogy ha ezt-azt szerzel, növekedni fog az értéked. Ez olyan, mint amikor az arany azt képzeli, hogy a vörösréz hozzáadása feljavítja. Elegendő, ha eltávolítod, kitisztítod magadból és feladod a természetedtől idegen dolgokat. Minden más haszontalanság.

Kérdező: Könnyebb mondani, mint megtenni. Jön valaki, hogy fáj a gyomra, és Mahárádzs azt a tanácsot adja neki, hogy hányja ki, ami a gyomrában van. Természetesen elme nélkül nincs semmiféle probléma. De az elme létezik – a legkézzelfoghatóbb módon.

Mahárádzs: Azt, hogy az elme létezik, az elme mondja neked. Ne hagyd magad becsapni! Az elméről szóló vég nélküli okoskodásokat maga az elme állítja elő, saját védelme, fennmaradása és terjeszkedése érdekében. Az elmén az segíthet túl, ha határozottan visszautasítod, hogy törődj a szövevényeivel és háborgásaival.

Szólj hozzá!