Ahol a könyvek barátra találnak...
Keresztes Szent János leginkább a lélek sötét vagy mezítelen éjszakájának képzetéről volt ismert. Csak ha a lélek minden vágyát levetkőzi – mondja egy helyütt –, akkor válhat szabaddá, hogy az egekben szárnyalhasson. Még a keresztre feszített szent Krisztus, a tündöklő … Folytatás
A személyes Isten e koncepciója tovább fejlődik a Bhagavad Gítában, mely nagyjából a Svétásvatara Upanisad idejében keletkezhetett. A Bhagavad Gítá a nagy eposz, a Mahábhárata része, melyben nem Siva, hanem Visnu jelenik meg a legfőbb Isten alakjaként, különösen „megtestesülése”, Krisna … Folytatás
Ninivei Izsák szír szerzetes és püspök volt. Nesztoriánus, de ez alig észlelhető írásaiban. Jelentős a befolyása a keleti vallásosságra. Kelet kolostorai nagy lelki tanítót látnak benne. A megtisztulás fokai A test fegyelmezése, összekapcsolva a lélek nyugalmával, megtisztítja a testet az … Folytatás
Márk hosszú ideig a galáciai Ankyra egyik kolostorának apátja volt, majd életének hátralévő idejére remeteségbe vonult vissza. Ezen kívül keveset tudunk róla. Három írás maradt fenn tőle, amelyek a Kelet kolostori hagyományában nagy tekintélynek örvendenek. Nikolaoszhoz, egy fiatal szerzeteshez értékes … Folytatás
Diadokhosz, az 5. század nagy aszkétáinak egyike, Photike püspöke volt Ó-Epirusban. Fő műve a Száz bölcs mondás a lelki tökéletességről. Rövid, tömör kifejezésmódját nagyra értékelték a keleti egyház kolostoraiban. Írása, melyhez személyes tapasztalataiból merít, misztikus lendülete ellenére nagyon világos. Diadokhosz … Folytatás
Makáriosz béke-csillagként világított a nyugtalan és mozgalmas 4. században. Életszentségre és tökéletességre való törekvése hatalmas erőt árasztott kortársaira. Számos szerzetes állt vezetése alá és élt vele a szkétéi sivatagban, mely Alexandriától délre, a Natrún völgyétől a Nílusig terül el. Nevét … Folytatás
“Istennek az egyes test-elme organizmusra vonatkozó akaratát nevezem a test-elme organizmus sorsának, amely már a fogamzás pillanatában eldől. A fogamzás pillanatában már eldől a fogamzás sorsa.
_Tehát felcserélhetjük azt a két szót, hogy Isten akarata és sors?_”
Ezek a beszédek a meditációra készítenek fel titeket, egy zarándokútra a saját középpontotok felé. Induljatok el egy új kezdet frissességével, nyitottan, hittel, szeretettel. Azért mondom ezt, hogy bátorítsalak titeket, nem pedig, hogy a meditáció alatt ezeken gondolkozzatok. Ha a szavakra … Folytatás
Ösztönösen tudjuk, hogy az élet sekély szintjei nem adnak végső megelégedést, ahhoz mélyebb, gazdagabb szinttel: a saját mélységünkkel kell kapcsolatba lépnünk. Mégsem tudunk egy percre sem csendben maradni, mert az elme minduntalan nevetséges szintekre térít el, nevetséges fantáziákat gyárt. Amikor … Folytatás
Egy Jézusról alkotott heterodox nézet Jézus volt az utolsó –vagy utolsó előtti –é s messze legnagyobb zsidó próféta. Elődeihez hasonlóan kijelentette, hogy Isten birtokba vette őt: „Az Úr lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek…” S mint … Folytatás
A tudatosság folyóján különféle gondolatok úszhatnak le, amikor kezdjük elnyugtatni az elménket. A megfelelő reakció rájuk a gondolatok fajtájától függ: 1. A képzelet elkalandozása. A legnyilvánvalóbb gondolatok azok a felszínes gondolatok, amelyeket a képzelet ont magából, a folyamatos mozgásra való … Folytatás
(A “Mi NEM kontempláció?” című cikk folytatása) …Ezzel elérkeztünk a misztikus kegyelmek kérdéséhez. Ezeket a legnehezebb megkülönböztetni, hiszen olyannyira összefonódnak a pszichénkkel. Misztikus kegyelmek alatt azt értem, amikor Isten jelenléte beárad képességeinkbe, vagy jelenlétének ragyogása önkéntelenül magával ragad bennünket. A … Folytatás
Hallgassunk Pál efézusiakhoz írt levelére (Ef 2, 13-14): „Ti, akik egykor távol voltatok (Istentől és a reménytől), a Krisztus áldozata által közel kerültetek. Mert ő a mi békességünk.” Jézus küldetése révén mi is megközelítettük Istent, a békét. Márpedig a növekedéshez, … Folytatás
Anyagiasságunkban gyakran kovácsolunk olyan furcsa érveket, hogy azért jó meditálni, mert akkor jobban kijövünk a főnökkel, vagy ha főnökök vagyunk, akkor a titkárnővel. Nehezen látjuk be, hogy van valami az életben, amit érdemes önmagáért, a haszon reménye nélkül is megtenni. … Folytatás
A Védák kinyilatkoztatása, mely a mítosz és a szimbólum gazdag, költői nyelvén szólalt meg, az Upanisadokban fejlődött tovább egy filozofikusabb forma irányába. Az Upanisadok a védikus korszak végén, i. e. 500 tájékán jelentek meg, s a védánta – a Védák vége, … Folytatás