Julius Evola

A hermetikai tradíció

szimbólumai, doktrínája és „királyi művészete”

Készleten

2950 Ft

Készleten

Kiadó: , 2007

Oldalszám: 223

Kötés típusa: Kartonált, füles borító

Fordító: Ferencz Ernő

ISBN: 9630051052

Műfaj:

„Manapság a természet kimerül a különféle »jelenségek« (a fény, az elektromosság, a hő stb.) vonatkozásában elgondolt törvények összességében. Ezek minden spirituális jelentés nélkül, pusztán matematikai relációk által meghatározva, kaleidoszkopikusan tárulnak elénk. Ezzel szemben a tradicionális világban a természetet nem »gondolták«, hanem – mint egy nagy megelevenedett szent testet: mint »a láthatatlan látható kifejeződését« – megélték. A rá vonatkozó ismeretek inspirációkból, intuíciókból és látomásokból származtak, és – mint eleven »misztériumokat« – »iniciatikusan« közölték azokat; még ha olyan dolgokra vonatkoztak is, melyek – mivel értelmük elveszett – manapság banálisnak és közönségesnek tűnhetnek: például az építészetre, az orvoslásra, a földművelésre és így tovább.” (…)

„… aki csak néhány következtetésünkkel is egyetért majd, nem mulaszthatja el, hogy számot vessen fontosságukkal. Szinte egy új földrészt fog felfedezni, amelynek nem is sejtette létezését: egy különös, riasztó földrészt, amely tele van szellemekkel, fémekkel és istenekkel. Ezeknek a labirintusszerű káprázata lassanként egyetlen fényes pontban összpontosul: hogy maguknak a hermetikus szövegeknek a büszke kifejezéseit használjuk, a «király nélküli rassz», a «szabad» lények, a «kígyó és az anya urainak» «mítoszában».” (Julius Evola)

Míg az általános felfogásban az alkímia kizárólag a fémekkel és a fémek emberben lévő korrespondanciáival foglalkozó speciális, elkülönült területként jelenik meg, addig Julius Evola (1898-1974) szemléletében olyan átfogó, fizikai és metafizikai rendszerként, mely a kozmológiát éppúgy magában foglalja, mint az antropológiát. Természet és természetfölötti itt éppúgy megtalálja a helyét. Ezért kerül közös nevezőre Evolánál alkímia és hermetika.

Tartalomjegyzék

Előszó

Első rész
A szimbólumok és a doktrína

Bevezetés az első részhez
A fa, a kígyó és a titánok

1. A civilizációk pluralitása és kettőssége
2. Az élő természet
3. A hermetikus megismerés
4. «Egy a minden» — Az uroboros sárkány
5. A hermetikus «jelenlét»
6. A teremtés és a mítosz
7. A «nő» — a «víz» — a «mercurius [higany]» — a «méreg»
8. A szeparáció. A «Nap» és a «Hold»
9. Megfagyott vizek és folyékony vizek
10. A «só» és a kereszt
11. A négy elem. A kén
12. Lélek, szellem és test
13. A «négy» az emberben
14. A bolygók
15. Az életcentrumok
16. A «hét», a műveletek és a tükör
17. A művészet aranya
18. Az árnyék, a hamvak, a hulladékok
19. A filozófiai incesztus
20. A «sírbolt» és a «szomjúság»
21. A saturnus, a fordított arany
22. A mező és a mag
23. A kard és a rózsa
24. A szár, a virus és a vas

Második rész
A hermetikus «királyi művészet»

Bevezetés a második részhez
A palingenezis realitása

A hermetikus műveletek
1. A szeparáció
2. A halál. A «feketében» végzett munka
3. Az üresség próbája
4. A sárkány repülése
5. Száraz út és nedves út
6. A hermetikus aszkézis
7. A lélegzet útja és a vér útja
8. A szív és a fény
9. Denudációk és fogyatkozások
10. Szomjúság Isten után és a «maró vizek»
11. Venus útja és a radikális út
12. A hermetikus tüzek
13. A «fehérben» végzett munka. Az újjászületés
14. A «fehérben» való konjunkció
15. Az örök ébrenlét
16. A fénytest. Az «ezüst» előállítása
17. Az életre való születés és a halhatatlanság
18. A «vörösben» végzett munka. Visszatérés a földre
19. Az alkímiai színek. A megsokszorozódás
20. A bolygóhierarchia
21. A «vörös» megismerése. A háromság
22. A prófétai megismerés
23. A hatalom négy fokozata
24. A fémek átváltoztatása
25. A megfelelések. Az idők. A rítusok
26. A hallgatás és a tradíció
27. A láthatatlan mesterek