Láma Anagarika Govinda

Kategória: Életrajzok | 0

(1898 - 1985)

A XX. századi nyugati szellemi megújulás egyik jelentős alakja. Filozófus, költő, festőművész, szerzetes, világpolgár, látnok és misztikus; egyike az elsőknek, akik hiteles, mégis korszerű és a mai ember számára is járható utat nyitottak Kelet ősi bölcsességének megértéséhez és megvalósításához.

Láma Anagarika Govinda

Határokon átívelő, kalandos élete híven tükrözi belső útját és életművét, amellyel hidat vert távoli kultúrák, régmúlt és jelen, Kelet és Nyugat között. Miután beutazta a fél világot, néhány évet Ceylonban töltött buddhista szerzetesként, majd Indiában telepedett le. Innen indította az 1930-as és 40-es években tibeti expedícióit, melyek új irányt adtak életének. Nevét ezekről írott „szellemi útirajza”, a Fehér felhők útja tette világhírűvé.

Láma Govinda életeseményei

Eredeti neve Ernst Lothar Hoffmann, született 1898. december 17-én Waldheimben (Németország), elhunyt 1985. január 14-én Mill Valley-ben (Kalifornia, USA). Buddhista filozófus és tanító, festőművész és költő. Gyermekkora óta tanulmányozza a nagy világvallásokat. Filozófiai tanulmányok a Freiburgi Egyetemen. 1920-1928 között Kaprin él egy művészkolónián, itt kezd el meditálni és itt festi első képeit. Közben archeológiai kutatásokat végez Nápoly és Cagliari környékén, valamint Észak-Afrikában a tumuli sírokról.

1928-ban Ceylonba utazik és buddhista szerzetes lesz Ven. Nyanatiloka Mahathera vezetése alatt. Intenzív páli és Abhidhamma tanulmányokat folytat Ceylonban és Burmában. 1931-től 1937-ig buddhista filozófiát, pszichológiát és archeológiát tanít különféle indiai egyetemeken, t.k. Shantiniketánban, Patnán, Allahabadban, Benáreszben. 1935-45 között a “Nemzetközi Buddhista Egyetemi Társaság” főtitkára.

Lama Anagarika Govinda festménye. Tibet, Ladakh-1932
Lama Anagarika Govinda festménye. Tibet, Ladakh-1932

1931-ben, Dardzsilingben találkozik tibeti mesterével, Tomo Geshe Rinpoche-vel, aki beavatja őt a mahájána és a vadzsrajána buddhizmus hagyományába. Tibeti nyelvi tanulmányokat folytat. 1933. február 14-én, az indiai Dardzsilingben megalapítja az “Árya Maitreya Mandala” buddhista közösséget azzal a célkitűzéssel, hogy hidat építsen kelet és nyugat szellemisége között.

1932-től 1938-ig kutatóexpedíciókat vezet és zarándokutakat tesz Sikkimbe, a tibeti Chumbi völgybe és Dél-Tibetbe. A 2. világháború évei alatt internálják. 1947-től 1949-ig újabb expedícók Dél-, Közép- és Nyugat-Tibetbe (”Tsaparang-expedíció”). 1955-től a Himalája lábánál lévő Almorában (Kasar Devi Ashram) telepedik le és itt írja meg életművét.

1952-ben az indiai Sanchiban létrehozza az Árya Maitreya Mandala nyugati ágát, amelyhez 1956-ban a Magyarországi Buddhista Misszió is csatlakozik.

1960-tól nagy előadókörutakat tesz Európában, az USA-ban és Japánban, valamint a világ más országaiban. 1978-tól haláláig főleg azUSA-ban él. Műveit eredetileg angol és német nyelven írta, később azokat számos más nyelvre, részben magyarra is lefordították.

Govinda külföldön megjelent könyvei

  • Die Grundgedanken des Buddhismus (Leipzig 1920),
  • Rhythmische Aphorismen (Dresden 1926),
  • Gedanken und Gesichte (Dresden 1927),
  • Abhidhammattha Sangaha – Ein Compendium buddhistischer Philosophie und Psychologie (München 1931),
  • Art and Meditation (Allahabad 1936), Die psychologische Haltung der frühbuddhistischen Philosophie (Allahabad 1939),
  • Stupa Symbolism (Allahabad, London 1940),
  • Grundlagen tibetischer Mystik (1956),
  • Der Stupa Psychokosmisches Lebens und Todessymbol (1976), Mandala – Gedichte und Betrachtungen (1961),
  • Der Weg der weißen Wolken (1966),
  • Schöpferische Meditation und multidimensionales Bewußtsein (1977),
  • Die innere Struktur des I Ging (1981), Buddhistische Reflexionen (1983),
  • Lebendiger Buddhismus im Abendland (1986).

A szerző könyvei