Srí Niszargadatta Mahárádzs

Kategória: Életrajzok | 0

(India, 1897. ápr. 17. – 1981, szept. 8.)

Indiai származású spirituális tanító, az advaita (nem-kettős) filozófusa, továbbá a Navnath Sampradaya irányzat Inchgiri ágához tartozó guru. 1973-ban jelent meg leghíresebb műve, az I Am That (Én Az vagyok), amely eredetiségével és átütő erejű mondanivalójával világszerte feltűnést keltett, lelkes rajongók és követők ezreit hozva magával.

Srí Niszargadatta Mahárádzs

“Amikor Niszargadatta Mahárádzsot a születése ideje felől  kérdezték, a Mester szívélyesen azt válaszolta, hogy ő sohasem született!”

Fiatal évek

Életrajzi jegyzetet írni Srí Niszargadata Maharadzsról zavarba ejtő és sikertelenséggel teli feladat. Nemcsak születésének pontos dátuma ismeretlen ugyanis, de életének hosszú időszakairól nem állnak rendelkezésre hiteles adatok. Néhány idősebb rokona szerint 1897 márciusában született, egy teliholdas éjszakán, amely egybeesett a Dzsájanti Hanumán ünnepséggel, amelynek során a hinduk Hanumánt, a Rámajána híres eposzának majomistenségét ünneplik. Hogy születését összekössék e híres, szerencsés csillagzatú nappal, szülei a Maruti nevet adták neki, amely Hanumán másik neve. A gyermekkoráról és korai ifjúságáról szóló adatok ellentmondásosak és nem összefüggőek. Édesapja, Shivrampant, szegény ember volt, aki egy ideig pincérként dolgozott Bombay-ben, később pedig nehéz munkával kistermelőként kereste kenyerét Kandalgaon-ban, amely egy kicsiny falu Maharástra Rátnagiri tartományának erdőségeiben. Maruti majdhogynem tanulmányok nélkül nőtt fel. Fiúként segített édesapjának azokban a munkákban, amelyekhez megvolt az ereje: marhákat őrzött, hajtotta az ökröket, a mezőn dolgozott, és különböző megbízásokat teljesített. Akárcsak teendői, a dolgok, amelyekben örömét lelte, egyszerűek voltak. Viszont éles ésszel volt megáldva, amely sokféle kérdéstől forrongott. Édesapjának volt egy bráhmin barátja, Vishnu Haribau Gore, aki magával ragadó ember volt. Gore gyakran beszélt neki vallási témákról, Maruti pedig figyelmesen hallgatta, állhatatosabban, mint bárki is gondolta volna. Gore volt számára az eszményi ember – komoly, szelíd és bölcs. Maruti tizennyolc éves volt, amikor édesapja meghalt, négy fiút és két leányt hagyva hátra. A kis gazdaság szegényes bevétele az apa halála után tovább apadt az idős ember halála után, és nem bizonyult elegendőnek a népes család eltartására. Máruti bátyja otthagyta a falut, Bombaybe ment munkát keresni, és Máruti is nemsokára követte. Azt beszélik, egy bombayi irodában dolgozott néhány hónapig, kis fizetésű, alacsony rangú alkalmazottként, de elégedetlen volt, és felmondott.

Én Az vagyok - Beszéglegések Srí Niszargadatta MaháráddzsalEzután apró tárgyakkal kereskedett, és boltot nyitott, ahol gyermekruhákat, dohányt és kézzel sodort cigarettákat árusított. Azt mondják, vállalkozása idővel jövedelmezővé vált, bizonyos anyagi biztonságot nyújtva számára. Ebben az időszakban megnősült, született egy fia és három lánya. Gyermekkor, ifjúság, házasság, utódok – Maruti középkoráig egy átlagember hétköznapi, monoton és eseménytelen életét élte, az elkövetkező szentség legkisebb jele nélkül. Maruti nagyobbik bátyja Bombay-be indult munkát keresni, akit kis idő múlva ő is követett.

Niszargadatta Mahárádzs felébredése

Niszargadatta barátai között volt Jásvantrao Bágkár, Srí Sziddharamesvár Maharadzs, a Navnáth Szampradája hindu szellemi irányzat mesterének egyik tanítványa. (Maharástra tartományban a legrégibb időktől létezik egy Navnáth Szampradája nevű hagyomány, amelynek alapítója a híres Dattatréja risi volt. Bár az első risik működése a múlt ködébe vész, és alakjuk már legendává vált, a folyamatosságot egészen napjainkig megőrizték. A sorban a legutóbbi Srí Niszargadata Maharadzs.) Az 1933-as esztendő egyik estéjén Bágkár bemutatta Marutit gurujának, amely találkozás életének fordulópontja lett. A gurutól egy mantrát kapott és tanácsokat a meditációhoz. Marutinak ezután időszakos látomásai támadtak és néha transzba esett. Valami felrobbant benne, helyet engedve egy kozmikus tudatnak, az örök élet érzésének. Maruti, a jelentéktelen kereskedő öntudata feloldódott, felszínre juttatva Srí Niszargadatta Maharadzs megvilágosodott személyiségét.

A felébredés után – tanítás

Megvilágosító erejű élménye után Niszargadatta Mahárádzs kettős életet élt: tovább vezette üzletét, de a haszon még kevésbé érdekelte, mint azelőtt. A világban élt, de már nem tartozott a világhoz. Nem sokkal később otthagyta családját és vállalkozását, s   kolduló zarándokként India legkülönbözőbb helyeire eljutott. Gyalog tette meg az utat a Himalájáig, ahol, úgy tervezte, hátralévő éveit az örök élet keresésének szenteli. Azonban hamarosan átérezte az ilyen keresés hiábavalóságát: az örök életet nem kell keresnie, hiszen már az övé. Meghaladva az „én a test vagyok” képzetét olyan boldog, békés és semmihez sem hasonlítható állapotban élt, hogy ahhoz képest minden értéktelennek tűnt számára. Elérte a legfőbb célt, felismerte a látszatvilág mögött húzódó tökéletes valóságot. Ezek után újra visszatért családjához a nagyvárosba. Tovább vezette dohányüzletét, híre pedig kezdett elterjedni India-szerte. Egyre többen keresték fel útmutatásért, sőt Nyugatról is sokan érkeztek hozzá. A mester és a tanítványok között elhangzott beszélgetésekből számos könyv született, ezek közül is kiemelkedik az Én Az Vagyok (I Am That), 1938, Bombay-be való visszatérésének éve és 1981 között Niszargadata Maharadzs számos látogatót fogadott Indiából és a világ külömely nemcsak az advaita védánta, hanem az egész indiai bölcselet egyik legtöbbet idézett modern művévé vált. nböző részeiből, akik mind egy hiteles szellemi vezetőt kerestek. Bár a Mesternek nem voltak iskolái, beszélgetései rendkívüli mértékben ihletettek voltak. Szegényen született és nőtt fel, de a leggazdagabb volt a gazdagok között, mert övé volt a maradandó tudás határtalan gazdagsága, amelyhez képest a legmesésebb kincsek is csak egyszerű csecsebecsék. Szívélyes volt és könnyed, finom humorú, tökéletesen félelem nélküli és teljesen őszinte – ihletve, vezetve és támogatva mindazokat, akik eljöttek hozzá.

Niszargadatta Mahárádzs halála

Niszargadatta Mahárádzs 1981. szeptember 8-án hunyt el egy rákos megbetegedés következtében.       Bármely próbálkozás, hogy életrajzi jegyzetet írjunk egy ilyen emberről, haszontalan és fölösleges. Mert ő nem egy ember, akinek múltja és jövője van. Ő az eleven jelen – örök és változatlan. Ő az Önvaló, aki mindenné vált. Link, ahol magyar nyelven olvashatók a tanításai

A szerző könyvei