Sárkánykapu – a rejtélyes átváltozás

Az idézet forrása: Dógen zen - Sóbógenzó zuimonki című könyv • Filosz Kiadó

Dógen zendzsi példázata a sárkánykapuval:

Sárkánykapu

Az óceánban van egy hely, amelyet sárkánykapunak1 neveznek, ahol állandóan óriási hullámok keletkeznek. Minden hal, amely egyszer áthalad ezen a helyen, sárkánnyá változik. Ezért hívják ezt a helyet sárkánykapunak.
A hatalmas hullámok, amelyek ott emelkednek, nem különböznek a bármely más helyen csapkodó hullámoktól, és a víz is ugyanaz a közönséges, sós víz. Ennek ellenére rejtélyes módon minden hal, amely ott áthalad, egytől egyig sárkánnyá változik. Pikkelyeik nem alakulnak át, és a testük is ugyanaz marad. Mégis hirtelen sárkánnyá válnak.
A zen-szerzetesek útja is ilyen. Ha beléptek egy szórinba2 , bár az nem különleges hely, egytől egyig buddhákká és pátriárkákká váltok. Ugyanazokat az ételeket eszitek, és ugyanazokat a ruhákat viselitek, mint máskor, ugyanúgy ütitek el az éhségeteket, és tartjátok távol a hideget, mint a többi ember. Mégis, ha kopaszra borotváljátok a fejeteket, keszát3  vesztek magatokra, zabkását esztek reggelire, és rizst ebédre, azonnal zen-szerzetessé váltok. Ne távol keressétek a buddhává vagy pátriárkává válást. Az, hogy átmentek-e a sárkánykapun, vagy nem, csak attól függ, hogy beléptek-e egy szórinba, vagy sem.
A világi emberek között van egy mondás: aranyat árulok, de senki sem akarja megvenni. A buddhák és páriárkák útja is ilyen. Nem arról van szó, hogy irigyelnék az Utat: bár állandóan kínálják, senkinek sem kell. Hogy eléritek-e, nem függ attól, hogy születésetektől fogva éles eszűek vagytok-e, vagy ostobák. Mindannyian képesek vagyunk arra, hogy a Dharmát elsajátítsuk. Hogy gyorsan vagy lassan valósítjátok-e meg az Utat, az attól függ, hogy szorgalmasak vagytok-e, vagy lusták. A szorgalom és a lustaság azon múlik, hogy elhatározásotok eltökélt-e, vagy sem. A szilárd elhatározás hiányát az okozza, hogy nem vagytok tudatában az állandótlanságnak. Végletesen fogalmazva: pillanatról pillanatra meghalunk, egy kis időre sem állva meg. Amíg életben vagytok, ne töltsétek az időtöket hiába!
Van egy régi mondás: az egér éhezik a raktárban, a mezőt szántó ökör sohasem lakik jól a fűvel. Ez azt jelenti, hogy bár az élelem között él, az egér éhezik, és bár a fű között él, az ökör hiányt szenved fűben. Az emberi lények is ilyenek. Bár a Buddha-út kellős közepén élünk, mégsem vagyunk összhangban vele. Ha nem adjuk fel a dicsőség és haszon utáni vágyunkat, nem élhetünk békében és örömben életünk során.

*   *   *

1 Jap. rjúmon (kín. lung-men). Valójában egy hegyszoros neve a Huang-ho (Sárga-folyó) mentén.
2  Lásd az I. könyv 1. fejezetének 13. lábjegyzetét.
3 Lásd az I. könyv 2. fejezetének 2. és az I. könyv 16. fejezetének 1. lábjegyzetét.