A vágyak ereje. Hogyan kaphatom meg, amit akarok?

Az idézet forrása: Én Az vagyok című könyv • Filosz Kiadó

Kérdez-felelet párbeszéd Niszargadatta Mahárádzzsal.

Nagyfeszültség

Kérdező: Tele vagyok vágyakkal, és szeretném, ha beteljesednének. Hogyan kaphatom meg, amit akarok?

Mahárádzs: Megérdemled, amire vágysz? Így vagy úgy, de meg kell dolgoznod vágyaid beteljesüléséért. Fektess be energiát, és várd az eredményeket.

K: Honnan vegyem az energiát?

M: Maga a vágy az energia.

K: Akkor miért nem teljesedik be minden vágy?

M: Lehet, hogy nem volt elég erős és tartós.

K: Na igen, ez a problémám. Akarok bizonyos dolgokat, de amikor eljön a cselekvés ideje, ellustulok.

M: Amikor a vágyad nem tiszta és erős, nem ölthet alakot. Ezenfelül ha vágyaid személyesek, és a saját élvezetedet szolgálják, akkor a rájuk irányított energiád szükségképpen korlátozott; nem lehet több, mint amennyivel rendelkezel.

K: De még az átlagemberek is gyakran elérik, amire vágynak.

M: Azután, hogy vágyakozásuk nagyon erős és hosszú ideig tartott. De amit elértek, még ekkor is korlátozott.

K: És mi a helyzet az önzetlen vágyakkal?

M: Amikor a közjót vágyod, az egész világ együtt vágyakozik veled. Tedd az emberiség vágyát a magadévá, és dolgozz érte! Nem bukhatsz el.

K: Az emberiség Isten műve, nem az enyém. Nekem saját magammal kell törődnöm. Nincs jogom, hogy méltányos vágyaim teljesülését keressem? Azok senkit nem bántanak. Az én vágyaim helyénvalók. Ezek helyes vágyak, miért nem válnak hát valóra?

M: A vágyak a körülményektől függően jók vagy rosszak; attól függ, hogyan tekintesz rájuk. A jó és a rossz közötti különbség csak az egyén számára érvényes.

K: Melyek az ilyen megkülönböztetés irányelvei? Honnan tudom, hogy mely vágyaim jók, és melyek rosszak?

A jelenségvilágon túl
A jelenségvilágon túl

M: A te esetedben a szomorúsághoz vezető vágyak rosszak, és a boldogsághoz vezetők jók. De nem szabad megfeledkezned másokról. Az ő szomorúságuk és boldogságuk szintén számít.

K: Az eredmények a jövőben jelentkeznek. Honnan tudom, hogy mik lesznek azok?

M: Használd az eszedet! Emlékezz! Figyelj! Nem különbözöl másoktól. Az ő legtöbb tapasztalatuk számodra is érvényes. Gondolkozz tisztán és mélyen, vizsgáld meg a vágyaid és azok következményeinek teljes felépítését. Ezek a te mentális és érzelmi alkatod legfontosabb részei, és erőteljesen hatnak a tetteidre. Jegyezd meg, hogy nem tudod feladni azt, amit nem ismersz. Önmagad meghaladásához először ismerned kell önmagad.

K: Mit jelent ismerni önmagam? Önmagam megismerésével tulajdonképpen mit ismerek meg?

M: Mindazt, ami nem vagy.

K: És nem azt, ami vagyok?

M: Ami vagy, az már vagy. Megismerve, hogy mi nem vagy, szabaddá válsz tőle, és megmaradsz saját természetes állapotodban. Mindez teljesen spontán módon és erőfeszítés-mentesen történik.

K: És mit fedezek fel?

M: Felfedezed, hogy nincs mit felfedezni. Az vagy, ami vagy, és ez minden.

K: Nem értem.

M: Az a rögeszméd, hogy ennek vagy annak kell lenned, ami elvakít téged.

Hogyan szabadulhatok meg ettől az eszmétől?

M: Ha bízol bennem, ha elhiszed, amikor azt mondom neked, hogy te a tiszta tudat vagy, amely fénnyel árasztja el a tudatosságot és annak végtelen tartalmát. Ébredj ennek tudatára, és élj ennek megfelelően! Ha nem hiszel nekem, akkor haladj befelé a ’mi vagyok én?’ kutatásával, vagy tartsd elméd fókuszát a „vagyok”-on, amely tiszta és egyszerű létezés.

K: Mitől függ, hogy hiszek-e Mahárádzsban?

M: Hogy belelátsz-e más emberek szívébe. Ha nem tudsz belelátni az én szívembe, nézz a sajátodba!

K: Egyiket sem tudom megtenni.

M: Tisztítsd meg magad azáltal, hogy rendes és hasznos életet élsz. Ügyelj a gondolataidra, érzéseidre, szavaidra és tetteidre. Ez meg fogja tisztítani a látásodat.

K: Nem kell mindenről lemondanom először, és remeteként élnem?

M: Nem tudsz lemondani. Elhagyhatod az otthonodat, gondot okozva ezzel a családodnak, de a kötelékek az elmédben vannak, és nem fognak elengedni, amíg az elmédet alaposan meg nem ismered. A lényeges dolgot elsőnek: ismerd meg magad, minden más el fog jönni vele.

K: De Mahárádzs már közölte velem, hogy én a Legfelsőbb Valóság vagyok. Ez nem önismeret?

M: Természetesen te vagy a Legfelsőbb Valóság. De mit kezdesz vele? Minden porszem Isten; fontos ezt tudni, de ez csak a kezdet.

K: Nos, Mahárádzs azt mondta, én vagyok a Legfelsőbb Valóság. Elhiszem ezt. Mit a következő teendőm?

M: Már mondtam. Fedezd fel, hogy mi nem vagy. Test, érzések, gondolatok, eszmék, idő, tér, lét és nemlét, ez és az – semmilyen konkrét vagy absztrakt dolog, amire rá tudsz mutatni, nem te vagy. A pusztán verbális kijelentés nem működik – vég nélkül ismételhetsz egy formulát, anélkül hogy ez bármilyen eredménnyel járna. Folyamatosan figyelned kell magad – különösen az elmédet – pillanatról pillanatra, semmit el nem mulasztva. Ez a tanúság elengedhetetlen ahhoz, hogy elválaszd az Önvalót a nem-Önvalótól.

K: A tanúság – nem ez az én valódi természetem?

M: A tanúsághoz kell valami más, aminek tanúja vagy. Még mindig a kettősségben vagyunk.

K: Mi a helyzet a tanú tanúságáról? A tudatosság tudatosságáról?

M: A szavak egymáshoz fűzése nem visz messzire. Fordulj befelé, és fedezd fel, hogy mi nem vagy! Semmi más nem számít.

Szólj hozzá!