Lángoló üresség

Kategória: Könyvrészletek | 0

Az idézet forrása: Szerelemben a világgal című könyv • Filosz Kiadó

– Imádok festeni, de ma, miután hallottam a tanításodat, azt látom, hogy még a művészetem is üres.

– Az üresség nem semmit jelent – válaszoltam neki. Egészen meghökkent. – Minden az ürességből ered – folytattam. – Az üresség teljes, élő potenciál, tele lehetőségekkel.

– Azután megkérdeztem tőle: Mi álmaid netovábbja?

– Egy ház a tengerparton – válaszolta.

– Rendben, tegyük fel, hogy egy napon gyönyörű álmot látsz, és ebben az álomban van egy házad a tengerparton. Nagyon boldog vagy, igaz?

– Igen, természetesen.

– Ekkor váratlanul leég a házad, és nincs álombeli biztosításod. Hogy érzed magad?

– Összetört a szívem.

Ekkor megkérdeztem: – Ez a ház valós, vagy nem?

– Természetesen nem. Csak álom! – felelte.

– Ha valamilyen nagy gondod támad, például leég a tengerparti házad, mi a legjobb megoldás?

Nagyon alaposan átgondolta, majd így szólt: Valószínűleg az, hogy felébredek az álomból.

– Igen, ha tudod, hogy álmodsz, akkor a tigris nem ragadhat el, a tűz nem égethet meg. Ha porig ég a házad, építhetsz újat. Nappali életünkben nem tagadjuk, hogy házat vagy sikeres pályafutást szeretnénk. De ha felismerjük a jelenségek lényegi ürességét, akkor úgy tudjuk élvezni a vágyainkat, hogy közben nem ragaszkodunk a szenvedést okozó tévképzetekhez. Te és én ebben a pillanatban ugyanolyanok vagyunk, mint a tengerparti ház az álomban: nem valósak. De nem vagyunk semmik. Sokan azt gondolják, hogy az üresség semmi. De minden az ürességből ered. Ha felismered az álombeli házat az álomban, és ránézel erre az álombeli házadra, akkor tudod, hogy nem valós. De attól az álombeli ház még ott van. Valós és valótlan egyszerre.

 *   *   *

Amikor az emberek az ürességről hallanak, gyakran azt hiszik, hogy az valami negatívat jelent, mint az említett informatikai szakember, aki immár értelmetlennek találta a munkáját. Ez egy általános félreértés. Az üresség nem egy elképzelés vagy egy történet, hanem megtestesült tapasztalat, amely akkor jelenik meg, amikor alaposan megvizsgáljuk magát az ürességet, és felfedezzük, hogy a jelenségek látszólagos szilárdsága és állandósága valójában nem létezik.